Lassan besiklott a hajó a keszthelyi kikötőbe.
Gyorsan lemacskáztunk, stabilizáltuk a vitorlást.
A mólón egy NDKs lányokból álló nagyszámú turistacsoport várakozott.
Csupa szőke, nagymellű frajlejn fecserészett, haját igazgatta, hátizsákjában kotorászott, üdítőt ivott a fülledt melegben.
Várták a lassan érkező sétahajót.
A hajó tatján állva tettem az agyamat félmeztelenül, barnán, kapitányi sapkában. szemem árnyékolva kezemmel kutattam a látóhatárt, mint az igaziak.
Péter barátom mögém kerülve késével átvágta kötős, égővörös focista gatyámat.
Egy pillanatra megmeredtem a pózban, és a fedélzet padozatára hulló nadrág feltárta altestem lehorgadt, töppedt ágyúját.
Így egy szál gingallóban óriási tetszést arattam a felém mutogató, sírvanevető csajok
körében, akik tapsolva, fütyülve, németül ajánlkoztak / akkor azt feltételeztem, nem kevés önhittséggel /.
Tenyerem nem volt elég nagy, hogy eltakarva bájaimat kapkodva igyekeztem hátsómat is lefedve a kajütbe. Mancsaftom többi tagja is elismerően nyugtázta
a kedélynövelő produkciót.
Így okoztam életre szóló élményt az NDKs lányoknak 77 nyarán.
Azóta sem volt ilyen sikerem a nőknél.
********
Sajkodra mentünk megnézni Németh László házát, majd levendulát szedtünk a dombon, megnéztük a bazaltsípokat, s gyönyörködtünk a kilátásban az apátság, s a Belső- tó látványában, a Balaton fenséges panorámájában.
Hajónkat beljebb a parttól a nádasnál hagytuk, felhúzva a svertet, mert a víz ott is alig ért térd fölé.
Éjszaka jó néhány üveg csopaki mellett magyar és székely népdalokat énekeltem, szokásos gátlásaimat oldva pár liter borral.
Hajnalban erős vízcsobogásra ébredtem.
Azt hittem rosszul látok, meg is dörzsöltem többször a szemem.
Egy seregnyi német bula rohant sikongatva a hajó felé két jobbra-balra himbálózó mellel, változatos fanszőrzettel.
Joci barátom, gyűrött arccal bújt elő vállam mögül, majd hirtelen éberré válva felkiáltott:
- Aaapám! Hogy bírok én el ezekkel! - mondta és akcióhősi temperamentummal ugrott toccsanva, két talpra a vízbe.
Hátán felállt a bozontos szőr, fürdőnadrágja sátorrá módosult, és sziúkat megszégyenítő kiáltással a lányok felé rohant, szája elé tartva kezét, utánozva a harci üvöltést. Félúton lekapta fürdőnadrágját és lasszókén feje fölött forgatva galoppozott a térd alatti vízben.
Az eddig nagy önbizalommal csobogva csörtető lánycsapat hirtelen megfordult és visszafelé vette az irányt.
Így láthattam az érem másik oldalát is nem kevesebb érdeklődéssel figyelve a látványos menekülést.
Rubensi kerekded popsik, a marokba valók, formák gazdag tárházát felvonultató hátsók igyekeztek kifelé a vízből.
Néhányan kéjesen sikkantva hátra fordultak kiválva a többi közül, futottak egy kicsit Joci felé, majd meggondolva magukat mégis újra együtt futottak a nyájjal.
A kis öböl úgy forrt, pezsgett a szétfröccsenő hullámok megtört cseppjeitől, mint a dévérek dorozsmás nászánál habzó kikötő parti kövei.
Elgondolkodtam, és félig mátósan megállapítottam:
- Mese nincs, a nők sem a régiek, itt mindenki szatír!
