Hetedik ecloga

Himnusz minden időben

Hiányzol

mint
száraz földnek
a
hűsítő zápor

mint
csillag fényének
az éjsötét
mint
harmatcsepp
éledő fűszálon

mint
pillangó
széttárt szárnya alatt
kékellő
bogáncs

mint
alvó karomon
szétterüló hajad

mint
arcodról csókom
lehelt melege

mint
Júlia balkonjáról
Romeo tenyere

- hiányzol

68 szó

Rátaláltam a szemedre.
A mosoly, az érzés átsuhant rajtam, tova is tűnt, mint egy sziklán megtört tengeri hullám szétrebbenő cseppjeiben visszatükröződő képmás.
Minden pillantásoddal újjászületik bennem a remény, de a szenvedéseken túl nem marad más számomra csak az ábrándok ezerszínű, elvarázsolt kertje, amelyben vágyaimmal folyton Téged kereslek.
Tudom, hogy az örök létezés hite sem feledtetheti el velem azt, amit hátralévő életem minden nélküled átélt percével el fogok veszíteni.

Szívhang

Fogadj el

Tükröd homályában

 

ahogy tükörbe nézel
hátad mögött láthatatlan állok
s nézem
hogy bogozod reggeli hajad

szemeid árkában létem apró nyoma
hogy a minden lehettem neked
- múltad feledve már nincs gondod rám

utazunk térben és időben
búcsúzunk szépen és csúnyán
és sohasem látjuk egymást

kezemmel nem érinthetlek
szavammal nem becézhetlek
mert durva kővé válsz
s elfordulsz
- aranyló mosolyod másnak tartogatva

hol van a nekem nyílt virág
csak a szenvedés múlhatatlan
a tiltott gyümölcs csalárd íze
mely boldogtalan sodor tovább
örök rabság magányával áldva