2010. július 4., vasárnap

Pupilla kedvesem


Rád találtam.
Fontos nekem, hogy olyan társra találjak, akihez őszinte lehetek, aki feltételek nélkül tud szeretni, s nem azért, mert hasonlítok valami filmcsillagra, gigasztárra, világhírü sportolóra, vagy mert a nők orra buknak ha látnak az utcán, s olvadozva kiáltanak fel:
- Hú, de jó pasi!
Igaz alacsony vagyok, és előrefésülöm a hajam, hogy ne látszódjon kopaszságom, kicsit pohos vagyok, sörhasam takarja altestemet, nincs egy szőrszál se a mellemen, karom is vézna, de te így is szeretsz.
Vénusz tükrödben ha forgatom marsnyilamat - mely igaz kissé nyámnyila - együtt repülünk az örömben, s minden képzeletet felülmúl bennünk a csodálatos érzés.
Akkor sem haragszol, ha közben rágyújtok egy cigire, vagy megeszek, erőt gyűjtve egy krémest.
Tudom, hogy azért szeretsz, mert boldoggá szeretnélek tenni, s ha ez nem is sikerülhet mindig, érzed bennem az odaadó igyekezetet, mellyel követni próbálom gondolataidat.
Magabiztos, erős, büszke férfivé tettél, ezért mindig hűséges leszek hozzád, s türelmetlenül várom a percet, hogy újra és újra együtt lehessünk.
Te mindig mosolyogva fogadsz és soha nem lököd el durván magadtól. kószáló, kíváncsi kezemet.
Csendben, veszekedés nélkül viseled hibáimat, szeszélyeimet.
Akkor sem haragszol, türelmesen tűröd, ha kihúzom a dugót, s összehajtogatlak.
Óh Pupilla, te vagy az igazi nő, te vagy a mindenem!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése