2010. január 16., szombat

Csókod


ajkad
csókomtól
szavannák lángja
Afrika bíbor alkonya

íve
szivárvány
dagadó sinusa

íze
vörösbe hajló juhar
cseppenő méze

ölelő
gyűrűje
átfog
megszorít

lávaként
tör fel
elönt
a forróság

csillagok peremébe
így kapaszkodom

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése