2010. január 14., csütörtök

Egyedül


konok
száraz arcom
ujjaim rácsai mögött
- széthullott
szavak az asztalon


mosolyok, érintések
illata leng
libeg
lehullt csillagok pora
 

lábam előtt
hajad fonata
- teher vállamon


sikolyba
tornyosul a viszhang
egekbe kapaszkodik
a vágy
- sebzetten vergődő
haldokló madár


térdem gömbjére
rásimul
elhagyott
csókod
égő lehelet kövület


mozdulatod
fényképe
elindult
- a félbehagyott
simogatás


nyakamba dőlő
meszelt falak
között
részegen
ünnepli
gyilkos győzelmét
a
magány

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése